GÖRBE VAGYOK
Görbe vagyok
7rét görnyedő,
Kit meghajlított
Az elmúló idő.
Kemény volt az élet;
Szilárd, mint a gránit,
De az idő múlik,
Már semmi se számít.
Görbe vagyok
7rét görnyedő,
Kit meghajlított
A múló idő.
A rugalmasság
Drága nagy kincs,
Mely idővel fogy,
És már semmi sincs.
Ami fontos volt,
A fejben már nincs.
Ami megmarad,
Az a féltett kincs.
Ami marad, abból kell
Még ideig megélni.
Mindíg kevesebbel
Kell majd beérni.
Így kell még egy darabig
Valahogy megélni.
Csupán az alap az,
Ami megmarad.
Te azért ne csüggedj,
El ne hagyd magad!
A sok tapasztalat
Igazán bevésve;
Nagyon is nagy érték,
Nem szegény kevéske.
Ha szavazni akarok,
Mondták az „okosok”
„Regisztrálj majd öreg!”
„Alapjog fajankó!”
Ez volt a válaszom.
Visszavonták gyorsan,
Ahogy csak lehetett!
Feleljetek bátran
Tapasztalt öregek!!!
Tahi, 2014. július 22.
Mosonyi György
