Mosonyi György versei

„RENDELET”

Az eső csak esik

Kertem áztatja,

A kerti munkát

Sokban gátolja.

Versem irogatnám;

Ugyan kinek kéne?!

Egy kisebb kocsira

Talán fel se férne,

Fel se fért volna,

Hogy papírra tettem.

Kicsi zsebben elfért,

Hogy pendrive-ra vettem.

Így se olvasható

Írott könyv alakban;

A szegénység kopog

Üveges ablakban.

Újságban olvasták,

Főnökök láthatták

Szavalóversenyen

Olykor előadták.

De nem volt „átütő”

Mindaz, mit leírtam.

Olyan is íródott,

Melyet telesírtam.

Halálom után

Fel is fedezhetnek,

Egy – egy mondatot

Tán meg is éljeneznek.

Feleségemé legyen

Ami reám száll.

Ami megvalósul,

Az legyen áldás!

Tahi, 2014. július 24.

Mosonyi György

GÖRBE VAGYOK

Görbe vagyok

7rét görnyedő,

Kit meghajlított

Az elmúló idő.

Kemény volt az élet;

Szilárd, mint a gránit,

De az idő múlik,

Már semmi se számít.

Görbe vagyok

7rét görnyedő,

Kit meghajlított

A múló idő.

A rugalmasság

Drága nagy kincs,

Mely idővel fogy,

És már semmi sincs.

Ami fontos volt,

A fejben már nincs.

Ami megmarad,

Az a féltett kincs.

Ami marad, abból kell

Még ideig megélni.

Mindíg kevesebbel

Kell majd beérni.

Így kell még egy darabig

Valahogy megélni.

Csupán az alap az,

Ami megmarad.

Te azért ne csüggedj,

El ne hagyd magad!

A sok tapasztalat

Igazán bevésve;

Nagyon is nagy érték,

Nem szegény kevéske.

Ha szavazni akarok,

Mondták az „okosok”

„Regisztrálj majd öreg!”

„Alapjog fajankó!”

Ez volt a válaszom.

Visszavonták gyorsan,

Ahogy csak lehetett!

Feleljetek bátran

Tapasztalt öregek!!!

Tahi, 2014. július 22.

Mosonyi György

2 munkás a rendőrségen...


2 munkás a rendőrségen...
És akik sürgették réges-régen
Az illetékes hatóságot,
Látták a romló valóságot;
Kinek adnak igazat!?
Ki  felelős a javainkért?!
Ki  felel a vagyonunkért?!
Ki  az, aki úgy boldogul,
Hogy eközben, csak ő gazdagul!?
Ki  tesz rendet a káoszban?!
A halomba gyűjtött jóban-rosszban!?
Ki akar itt király lenni;
’48-at, ’56-ot ki képes semmibe venni!?
Kiben van önzés és átok?
Hatalmi vágyát lefogjátok!
Ha hozná a zsarnokságot;
Elszámoltatás a jó szó.
Tegyétek! Ez a zárszó!

NINCS MENTSÉG!
A HIVATALNOKÉ
az emberért, közvagyonért, országért
VÁLLALT  FELELŐSSÉG!!!


TAHI,  2014. július 18.


Mosonyi György

Csak szépen, halkan...

Csak szépen, halkan szólok, mint a sóhaj.

Ha ütés ér se zárok öklöt én.

Megyek tovább, vagy várva várok.

Mit se használ a türelmetlenség.

Csak szépen, halkan, de sohse tétlenül.

Gondolkodom, tervezem, hogyan,

Míg összegyűl a döntő túlerő

És kezdődhet a győztes új roham!

Mosonyi György

Valami van a levegőben...

Valami van a levegőben,

ami nem jó minekünk.

Tömegeket bízott vezetőkre X jelünk.

Amikor választottunk, fogadkoztak;

És sok csalódást okoztak,

De visszahívni nem lehet.

Lehet, hogy száz évekig uralkodnak,

Lehet, hogy maholnap kihalnak,

De környezetünkben gazdagodnak,

Időben másokhoz pártolnak.

Szegényen ne bízz a gazdagokban.

Habár vannak kivételek;

Nem jók az általánosító ítéletek.

Ám ritka, mint a fehér holló,

Hogy dúsgazdag, mégis oly jó!

Az embernek meg kell harcolnia,

Hogy boldogabb legyen lánya, fia.

De mindezt emberi módszerekkel!

Nem háborúkkal, nem fegyverekkel,

De bölcselkedő szeretettel.

Ehhez meg kell öregedni,

Ami jár, azt meg kell követelni.

A zsarnokokkal muszály pörölni;

Soha bele nem törődni,

Szépre, jóra törekedni.

Addig szólni, amíg lehet,

Míg jól irányítják a szekeret.

Megvédeni édes Hazánkat.

Tiéd maradjon, ne égjen házad.

A költekező kezeket lefogni,

A hatalmat is kordában tudni.

Ha felfújpd magad, mint a béka,

lehetsz egy nagylábú gólya martaléka.

Békét a világnak, teret a józanságnak!

Aki megtartja, egy vizsgán átment.

ÁMEN!

Tahi, 2014. július 5.

 Mosonyi György

Szólj hozzá!

A nép csak egy kicsi többletet kér

Abból, mit a győző többszörösre igért.

A nyugdíjas tizenharmadikat remél,

Hiszen megy a szekér!?

Szóban jobban, hatékonyabban, szónokiasan.

Fényképünk van már több is,

De szívünkben, lelkünkben ott a tövis.

A haver, a focis többet ér,

Amikor megjön a bér.

A beteg, a leszázalékolt

Hiszékenységéért meglakolt.

Bíróság előtt, ügyészségen jog nincs.

Se tisztesség, csak elenyészve.

Egy mai miniszter embere volt

az Ötvenhatos, a besúgó, a leszázalékolt.

A beteg 29 000-ből „él”, nincs túl az éhhalálon,

A besúgó évek óta szabadságon.

Sokan mondják: boros, mint a csap,

De nem olyan jó, mint Csokonai Vitézzel a pap.

Sértetlenségét mindíg megleli,

A hivatal szárnya alá veszi.

A jegyzőről külön verset írtam,

De változásra évekig nem bírtam.

Bár a Nagy Házban is olvasták a verset,

Az élet megy tovább,

A szú meg tovább perceg.

Ekkora bürokráciára nem emlékezem,

Bár rég megettem az átlag kenyerem.

A szónok győz, a harsonák zengenek;

Elégedetlenek sokan az emberek.

Paks miatt is, a választókat meg se kérdezik;

A Nagy Ház teszi, ahogy a karmester int.

A rendszerváltásról „írt Benedek Elek”

Ha mindíg győztetek is; én figyelmeztettelek!!!

Tahi, 2014. július 4.                      

Mosonyi György

A megoldás!?

Évezredek óta nő a tőke.

A befektetést ingerlő vírus tömege.

Ott van a pénzben, az értékben,

Vízben, a földben, és a szívekben.

A gondolatban, a rejtett zugban,

A randevút váró kiskapukban.

Békét ígér háborút hozva,

Milliókat elnyel a halál torka.

Ott van a „baráti mosolyban”,

Melyet megelőzött az atombomba.

Ott van a rabló háborúkban,

Mit később követ a lelkek roncsa.

Az Isten szava: „Ne ölj!”

A tőkéé: „Ez parancs!”

A tőkés ilyenkor rút varangy!

Elhozza mind a válságokat,

A zsaroló, aljas álságokat.

A síró gyermeket, a kilakoltatott embereket,

Az embertelen rendeleteket.

Hogy „ember, embernek farkasa”

A fertőző pénz a kiváltó oka.

A békés fejlesztés lehetne a célja,

De a dolgozó, a szegény lesz a martaléka!

Szabályozni kell a pénzeket!

Köteles szolgálni az életet!!!

Javítani, megtartani a Földet;

Az emberszeretetet, a vizet, a zöldet!

Nem lehet, hogy az ember züllessze a világot;

Ha segít a tőke, az ember a bűneiből kilábol!

Ember és ember között nincs különbség!

Közelebb legyen az egyenlőbbség!!!

Tahi, 2014. június 20.

 Mosonyi György

Nagy Imre


Újratemetéskor el kellett volna
temetni az átkot.
De szokásunk, hogy minden revíziónál
valami rosszat a szokás áthoz.
A lelkesedésnél gyengébb volt a tett.
A „rendszerváltás” is ígyen tellett.
Kevés volt a vétkesek önkritikája,
Az újat akarók erőpróbája.
Ez most is kitüremkedik
a nem tudjuk honnan jött fölényből;
A szegények világméretű követeléséből.
De a jó kubikost átmenteni,
A mai technikához felemelni,
Csak hosszú, hatékony tanítással lehet!
De hamar kimondják, hogy: ELMEHET!
Hamar kimondták, hogy: VISSZÜK A HÁZAD!
Sokan intézték, hogy: ÖZÖNVÍZ UTÁNAD!
Ne hitelből építs házat!
A tőkés erős és hamar jön a bánat!
De voltak, akik védtek Téged!
Így a tőke rejtett zugait feltárva,
Nem marad családod kilakoltatott és árva.
A háború mellett ez a burjánzó fekély,
Mely a emberiségen növekedve él.
De NEM ADDIG VAN AZ!
Küzködj és az úr a becsület, a tisztesség marad!

Most emlékezünk és nem felejtünk!
Amiért haltatok, arra törekszünk!
A VILÁGBAN IS EGYRE TÖBBEN LESZÜNK,
KIK A SZABADSÁGÉRT MINDENT MEGTESZÜNK!!!

Tahi, 2014. június 13.


Mosonyi György

A magyarok 2014-ben

A függetlenség hová lett?!

Az ország gazdasága?!

Hol az ígéretek tömege nagy szónokok önös álma?!

Helyette a szónok mindent felülmúló hatalmi vágya.

Mennyi magyar vér folyt Tisza miatt.

Hol marad ’48, ’56 igaza?!

Ki segítette, hogy rákerült Habsburg fejre a korona?!

Minden nap valakit kiemelni,

megalkudni, szegénynek lenni.

Ki meri öröknek hinni szegények sorsát,

s a gumigyárat a Mátra közelébe engedni!?

Nem elég, hogy megszünt az „elvtárs”

Jobban kell a magyaros tartás!

Ment a következő stadion.

A körgyűrűnek körré kell lenni!

A Dunának a Tiszáig kéne menni.

Nem kamionnak a házat rengetni!

A győztest nem félóránként ünnepelni!

Hol van ’56 szelleme?!

Történelmünk megírását is segítni kellene!

Ha nem hiszel a „rendszerváltóban”, tedd szóvá!!!

Ismertessétek az új törvényeket!

Ha nem csak magatoknak hoztátok!

A reklám olyan, mint ti vagytok!

Nem csak a pénz! A tartalom! A jó, a rosszal vegyül!

Ingyenes idegennyelv-tanítás kellene.

Angol, orosz, német;

akkor népünk tudása sokat emelkedne!

A becsületet nem emeltétek,

a dolgokat kevertté tettétek.

Ám, ha bajban vagyok, a Holdra utazhatok,

segítségért onnan kiálthatok,

De a távolság átka,

hogy a szegény a baját hiába kiáltja!!!

Ki se vizsgálják panaszát.

A rezsije „csökken”

A multi, a jegyző behajtaná

A nem teljesített szolgáltatás 100 000 Forintját

és a múltba lökné a tétova vezetés teljes pereputtyát!

Tahi, 2014. június 10.

Mosonyi György

TRIANON

Ezer éve vérzünk ebben a hazában,

Európában.

Török és Habsburg elnyomás

évszázados volt.

Immár magyar koronás

lett a milliós ráadás.

Semmi felelősség a meggondolás, megfontolás?

Milliók vérével. Trianonnal.

Milyenek vagyunk?!

Nem egységes a nemzetünk

És szinte semmit se teszünk.

Hogy a nagyhatalmak

valamin változtassanak.

Nemrég írtam esdeklő verset,

Ha erre a hatalmak pillantást vetnek.

Talán nem néznek a szélsőn át,

Az senkinek se fáj.

Ukrajna nincs száz éves;

Bár a javaslattevő szélsőséges,

Nekünk kellene Kárpátalja.

Talán a Lengyel, Román is fontolgatja.

Minket összekötne a lengyelekkel,

Minket gazdagítna Kárpát – hegyekkel.

ENSZ asztalt vrő „kukuruz miniszter” ajándékozta,

Ki országunkat lerohanta.

A Nyugat akkor nem segített,

Most egy jóvátételbe besegíthet!

Akkor tényleg Európához tartozna a Magyar!

Ne játszanak az orosz megdöntésre!

Nélkülük ma nem lennének!

A trianoni döntők, utódok,

az Orosz – Ukrán lapokra tesznek?

A földi életnek vethetne véget,

ha nem törekednének egyeztetésre.

Ne kívánjanak vért, atomot.

Istenünk egy viszonylag ép Földet

alkotott!

Ezt hirdeti Krisztusunk, az Isten Fia.

Amit elérhetünk, nem a bull-dog – tőke,

hanem a demokrácia!

Tahi, 2014. június 7.

Mosonyi György